Telekgerendásról

Közigazgatási területe 7237 hektár. A belterület nagy része falusias jellegű lakóterület, lakott ingatlanok mellett a külterületi kertek kis alapterületű (kb. 30 m2) házai közül néhányban állandóan laknak. A megfelelő méretű lakótelkek az általában szabályos, derékszögű utcákban lettek kialakítva. A község belterületén a domináns lakóterület mellett intézményi, rendezvény terület, közpark, sportpálya, temető, ipari és raktározási létesítmények találhatók. A belterület Ny-i szélén nagytávlatú fejlesztési terület van. A külterületi területhasznosítás erőteljesen eltolódott a mezőgazdasági hasznosítás irányába, emellett itt mezőgazdasági ipari-, vízgazdálkodási-, közlekedési-, erdő- és különleges hasznosítású terület van. A 47. számú főközlekedési út mellett zártkert sor található, melyet a távlati tervek szerint részleges építési tilalom bevezetésével belterületté nyilvánítanak.

Telekgerendás infrastrukturális ellátottsága jó, a vonalas infrastruktúra szerkezete a Békéscsabával kialakított szoros kapcsolatot jelzi. A közutakat folyamatosan karbantartják, 100 %-ban burkolt utakkal, valamint a községet átszelő vasútvonallal rendelkezik. Telekgerendás víz és gázhálózattal, valamint vezetékes telefonrendszerrel, internethálózattal és kábeltelevízióval is rendelkezik Az intézményi alapellátást az orvosi rendelő, védőnő, fogászati szakrendelő, gyógyszertár, idősek klubja, bölcsőde, óvoda és általános iskola biztosítja. A szolgáltatásokat a Posta, a Takarékszövetkezet, egy étterem, panzió, és a vállalkozók nyújtják. A településen szép számban találhatók civil szervezetek, melyek a helyi közösség szervező erejét jelentik. A településen megalakult, és működik a Telekgerendási Szlovákok Nemzetiségi Önkormányzata, a Borouka pávakör, a labdarúgó sportegyesület, a horgász egyesület, az Örök Ifjak nyugdíjas klub, az „Egészségünkért” Alapítvány, és a Vöröskereszt helyi alapszervezete. A község életébe jelentős színfoltot visznek a hagyományosan megtartott rendezvények, pl. a falunap, gyereknap, sport napok, közös rendezvények, stb. A település adottságai (Békéscsaba közelsége, jó közlekedési feltételek, kerékpárút, megfelelő életminőséget biztosító infrastruktúra) a fejlődés szempontjából igen előnyösek, a források szűkös volta és nehéz elérhetősége a legfőbb akadálya a fejlesztéseknek. A település fejlődéshez nagyban hozzájárulnak a sikeres pályázatok, a közös összefogás.

A terület őslakosai tanyás gazdálkodást folytató szlovák földművesek voltak, akik a csabai határban telepedtek le a XVIII. század második felében. Az 1890-es évekre megépült az egyházi iskola, kialakultak a „tanyasorok”, a szlovák nyelvet beszélő evangélikus vallású közösségek, melyek tagjai a XX. század közepére már magyarul is beszéltek. Az 1940-es évek második felében a megüresedett tanyákba a Csehszlovákiából áttelepített magyarokat és a fővárosból deportált családokat helyezték el. 1949-ben megalakult a Felsőnyomási Állami Gazdaság, melynek dolgozói részére lakásokat építettek. A Tanyai Tanácsok 1950. évi határozata után „Csanári út” néven új települést jelöltek ki, mely a 47-es főút, a vasút és az első dűlőút által határolt terület nevéről a Telekgerendás nevet kapta. Az első Községi Tanács 1952. január 1-én alakult meg. A település és környékének életét mindig is a mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek határozták meg. Az ötvenes években három termelőszövetkezet is alakult. A rendszerváltás után egyedül a Telekgerendási Földművelők Szövetkezete maradt meg. A szövetkezet a haszonbérbe vett és szolgáltatásban művelt megközelítően 2400 ha-on gazdálkodik. A szántóföldi növénytermesztés mellett két telephelyen, az Aradi majorban és a Kocziszki majorban sertéstartással is foglalkoznak. A Békéscsabai Állami Gazdaság a privatizáció során részekre bomlott, 1994-ben Rt-vé alakult, 1999-ben pedig felszámolták. A mezőgazdasági üzemek átalakulása jelentős változást hozott a foglalkoztatottságban, a munka nélkül maradottak nagy része Békéscsabán dolgozik, de néhány évig jelentős volt a munkanélküliek száma. A település virágkorát a 70-es és a 80-as évek elején élte. Ekkor évente 15 – 20 építési telket értékesítettek, kialakítottak 200-nál több zártkertet, melynek jelentős része békéscsabai tulajdonosé lett. A 90-es években a fejlődés üteme lelassult, de az itt élők rátermettsége és munkabíró képessége alapján bízhatunk benne, hogy alkalmazkodva a változó gazdasági feltételekhez nő a település megtartó ereje. A szövetkezetek és az állami gazdaság szétesése után megjelentek a magángazdaságok, melyek közül néhány igen nagy területen folytat növénytermesztést. A településen emellett hagyománya van a sertéstartásnak, a változást érzékelve megjelent és jelentős fejlődésnek indult egyéb állatok (nyúl) tartása is.