Telekgerendás
LélekharangÖnkormányzati hivatalEgészségházEvangélikus templomMillecentenáriumi emlékligetHétszínvirág Óvoda és BölcsődeMűvelődési HázJátszótér

Tisztelt Látogatók!

Isten hozta Önöket Telekgerendás Község hivatalos honlapján!

Büszkék lehetünk mindarra, amit közösen létrehoztunk.
Megtiszteltetés számomra, hogy a település polgármestereként, önkormányzatunk nevében köszönthetek minden érdeklődőt. Köszönöm, hogy felkereste községünk internetes oldalát és érdeklődik falunk múltja, jelene és jövője iránt.

Önkormányzatunk fontos feladatának tekinti községünk polgárainak és a másutt élő érdeklődők tájékoztatását. A település lakóinak folyamatos tájékoztatása mellett, remélem, hogy a honlapunkon közreadott információink segítik Önt abban, hogy megismerkedjen ezzel a szép kis faluval, s kedvet adnak Önnek ahhoz, hogy személyesen is ellátogasson Telekgerendásra.

Született telekgerendásiként sokat gondolkodtam azon, miként is lehetne megfogalmazni – egy honlaphoz illő tömörséggel – mindazt, ami szeretett községünket leginkább jellemzi. Nehéz feladat, hiszen mi, lokálpatrióták, talán elfogultak vagyunk, de ez így helyes. Mindannyiunk közös hite, lelkesedése, szorgalma, kitartása és az összefogás képessége tette Telekgerendást azzá, amilyennek most láthatjuk. Tehetős, gondozott, igazi otthont nyújtó település a miénk, olyan környezet, amelyben jó élni és dolgozni, amelyben jó vállalkozni, új holnapot építeni, valósággá váló terveket szőni. Büszkék lehetünk mindarra, amit közösen létrehoztunk.

Telekgerendás jelenének legnagyobb értéke, hogy képes a folyamatos megújulásra, a pozitív változásokra és teszi ezt úgy, hogy közben tisztelettel őrzi múltja hagyományait. Hiszem, hogy e kettőnek csak együtt van valós társadalmi szerepe, hiszen az elődöktől kapott szellemi örökség ad nekünk erőt ahhoz, hogy élhető községet hagyjunk majd utódainkra.

Kedves Látogatók!

Arra törekszünk, hogy a honlapunk minden fontos, hasznos helyi információt tartalmazzon és remélem, hogy ezeknek Önök is hasznát veszik.

Ránkli Ferenc
Telekgerendás Község polgármestere

Telekgerendásról

Telekgerendás 1952-ben községgé alakult, azelőtt Békéscsabához tartozott.

A Közép-Békési kistérség egyik települése. A megyeszékhelytől DNy-i irányban 11 km-re, a Békéscsaba – Orosháza - Szeged vasútvonal, valamint a 47. számú, Békéscsabát Szegeddel összekötő főközlekedési út mentén fekszik.

Közigazgatási területe 7237 hektár. A belterület nagy része falusias jellegű lakóterület, lakott ingatlanok mellett a külterületi kertek kis alapterületű (kb. 30 m2) házai közül néhányban állandóan laknak. A megfelelő méretű lakótelkek az általában szabályos, derékszögű utcákban lettek kialakítva. A község belterületén a domináns lakóterület mellett intézményi, rendezvény terület, közpark, sportpálya, temető, ipari és raktározási létesítmények találhatók. A belterület Ny-i szélén nagytávlatú fejlesztési terület van. A külterületi területhasznosítás erőteljesen eltolódott a mezőgazdasági hasznosítás irányába, emellett itt mezőgazdasági ipari-, vízgazdálkodási-, közlekedési-, erdő- és különleges hasznosítású terület van. A 47. számú főközlekedési út mellett zártkert sor található, melyet a távlati tervek szerint részleges építési tilalom bevezetésével belterületté nyilvánítanak.

Telekgerendás infrastrukturális ellátottsága jó, a vonalas infrastruktúra szerkezete a Békéscsabával kialakított szoros kapcsolatot jelzi. A közutakat folyamatosan karbantartják, 90 %-ban –jobb, rosszabb- burkolt utakkal, valamint a községet átszelő vasútvonallal rendelkezik. Telekgerendás víz és gázhálózattal, valamint vezetékes telefonrendszerrel és internethálózattal is rendelkezik Az intézményi alapellátást az orvosi rendelő, védőnő, fogászati szakrendelő, gyógyszertár, idősek klubja, bölcsőde, óvoda és általános iskola biztosítja. A szolgáltatásokat a Posta, a Takarékszövetkezet, egy étterem és panzió, kiskereskedők és kisiparosok nyújtják. A településen szép számban találhatók civil szervezetek, melyek a helyi közösség szervező erejét jelentik. Megalakult és működik a szlovák klub, a sportegyesület, a horgászegyesület, a nyugdíjas klub, a mozgáskorlátozottak csoportja, az „Egészségünkért” Alapítvány és a Helytörténeti Alapítvány. A község életébe jelentős színfoltot visznek a hagyományosan megtartott rendezvények, pl. a falunap, lakodalmak, sport napok, közös kirándulások, stb. A település adottságai (Békéscsaba közelsége, jó közlekedési feltételek, megfelelő életminőséget biztosító infrastruktúra) a fejlődés szempontjából igen előnyösek, a források szűkös volta és nehéz elérhetősége a legfőbb akadálya a fejlesztéseknek. A pályázatokon elnyerhető állami támogatások rendszere részben a lakosság létszámához kötött, emellett pedig jelentős önerőt igényel.

A terület őslakosai tanyás gazdálkodást folytató szlovák földművesek voltak, akik a csabai határban telepedtek le a XVIII. század második felében. Az 1890-es évekre megépült az egyházi iskola, kialakultak a „tanyasorok”, a szlovák nyelvet beszélő evangélikus vallású közösségek, melyek tagjai a XX. század közepére már magyarul is beszéltek. Az 1940-es évek második felében a megüresedett tanyákba a Csehszlovákiából áttelepített magyarokat és a fővárosból deportált családokat helyezték el. 1949-ben megalakult a Felsőnyomási Állami Gazdaság, melynek dolgozói részére lakásokat építettek. A Tanyai Tanácsok 1950. évi határozata után „Csanári út” néven új települést jelöltek ki, mely a 47-es főút, a vasút és az első dűlőút által határolt terület nevéről a Telekgerendás nevet kapta. Az első Községi Tanács 1952. január 1-én alakult meg. A település és környékének életét mindig is a mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek határozták meg. Az ötvenes években három termelőszövetkezet is alakult. A rendszerváltás után egyedül a Telekgerendási Földművelők Szövetkezete maradt meg. A szövetkezet a haszonbérbe vett és szolgáltatásban művelt megközelítően 2400 ha-on gazdálkodik. A szántóföldi növénytermesztés mellett két telephelyen, az Aradi majorban és a Kocziszki majorban sertéstartással is foglalkoznak. A Békéscsabai Állami Gazdaság a privatizáció során részekre bomlott, 1994-ben Rt-vé alakult, 1999-ben pedig felszámolták. A mezőgazdasági üzemek átalakulása jelentős változást hozott a foglalkoztatottságban, a munka nélkül maradottak nagy része Békéscsabán dolgozik, de néhány évig jelentős volt a munkanélküliek száma. A település virágkorát a 70-es és a 80-as évek elején élte. Ekkor évente 15 – 20 építési telket értékesítettek, kialakítottak 200-nál több zártkertet, melynek jelentős része békéscsabai tulajdonosé lett. A 90-es években a fejlődés üteme lelassult, de az itt élők rátermettsége és munkabíró képessége alapján bízhatunk benne, hogy alkalmazkodva a változó gazdasági feltételekhez nő a település megtartó ereje. A szövetkezetek és az állami gazdaság szétesése után megjelentek a magángazdaságok, melyek közül néhány igen nagy területen folytat növénytermesztést. A településen emellett hagyománya van a sertéstartásnak, a változást érzékelve megjelent és jelentős fejlődésnek indult egyéb állatok (nyúl) tartása is.

Telekgerendás község területe a Körös-Maros köze középtájban van, annak is a Békési-sík kistájának a D-i részén. Az egész kistáj, így benne Telekgerendás is, a Maros hordalékkúp peremén található, felszíni formái folyóvízi és eolikus folyamatok során keletkeztek. Hazánk egyik legmélyebben fekvő területéhez tartozik. A terület folyamatos süllyedésével párhuzamosan a környező hegyvidéki területekről szállított anyag tengeri, majd később folyóvízi üledékképződés révén töltötte fel a vidéket. A süllyedés folyamata napjainkban is tart. Az alacsonyabb térszintű részek a belvizes időszakban jól elkülönülnek.

Éghajlati szempontból Telekgerendás inkább a meleg, száraz - mérsékelten száraz éghajlati övbe tartozik. Évente mintegy 2000 napsütéses óra várható, ebből nyáron 810, télen 190 fölötti napsütéses óra a valószínű. A fagymentes időszak hossza 186-187 nap közötti (április 16-17-től október 20-ig). A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékletének sokévi átlaga 34,3-34,6 C, a leghidegebb téli napok minimum hőmérsékletének átlaga valamivel -18,0 C alatti. A leggyakoribb szélirány az É-Ny-i A területre jellemző az időjárásban megjelenő szélsőségekre való hajlam. Ez elsősorban a rapszodikus csapadék eloszlásában és az egyszerre lehulló csapadék mennyiségében nyilvánul meg. Az aszály és a jégeső igen gyakran mérsékli az egyébként igen jó talajadottságú területek terméseredményeit.

© 2017 - telekegerendas.hu